Az adat, mint hajtóerő

2015.02.09.

Nem szokatlan jelenség, hogy új technológiák, innovációk forgatják fel az üzleti világ megszokott működését. Az elmúlt évek fejleményei annyiban viszont mindenképpen újat jelentenek az informatika világában, hogy most először nem a vállalati megoldások szivárognak át a hétköznapi életbe, hanem pont fordítva – és eközben teljes forradalmat szabadítanak el.

 

A mai negyvenesek először a munkahelyükön használtak pc-t, ott láttak először nyomtatót, lcd-s monitort, hálózatot, és csak később vásároltak ilyet otthonra is. Okostelefonja, tabletje, közösségi hálózati jelenléte vagy online tárterülete viszont szinte biztosan hamarabb volt magánemberként, mint hogy munkahelye felkarolta volna ezeket a technológiákat. Egyre több, az egyéni felhasználóknak kitalált megoldást vesznek át üzleti hasznosításra a vállalatok. Ezek viszont, karöltve az átalakuló dolgozói szokásokkal, az üzleti működésre, sőt, a vállalati rendszerek jövőjére is alapvető hatást gyakorolnak.

Jazz vagy klasszikus?

Népszerű dolog szembeállítani a kicsi, innovatív startup-cégeket az óriási, behemót, lassan reagáló nagyvállalatokkal. A különbségtételnek van alapja, de a leegyszerűsítés veszélyes. Lehetnek a startupok innovatívak, attól még tény marad, hogy nagy átlagban minden tíz induló vállalkozásból csak egy lesz sikeres, a többi eltűnik a süllyesztőben, és a nagyok is képesek lehetnek megújulni.

Inkább csak arról van szó, hogy más kottából, másféle módon zenélnek. A startupok olyanok, mint a jazz-zenekarok: egyénileg is kiváló képességű zenészek játszanak együtt, nem ritkán csak néhány alkalomra összeállva és koncert közben improvizálva. A nagyvállalat inkább egy szimfonikus zenekar: nagyon jó, de nem feltétlenül kivételes képességű zenészek előre megírt kottából játszanak egy karmester vezénylete mellett.

Az üzleti életben mind a kétfajta zenének van létjogosultsága. A nagyvállalatoknak is meg kell tanulniuk némiképp improvizálni, vagy akár szimfonikus zenekarként kísérni a jazzmuzsikát.

A mai dolgozó, különösen ha az X vagy Y generációba tartozik, már Homo informaticusnak számít – mondja Georgiu Achilles, az IBM szolgáltatásértékesítési szakértője. A Homo informaticus ugyan információfüggő, de számos jó tulajdonsága is van. Ért az információ gyűjtéséhez és rendszerezéséhez, hatékony a csapatmunkában és a problémamegoldásban. Megvannak azonban ezeknek az árnyoldalai is: egyéni teljesítménye és a személyes tudása nem mindig kiemelkedő, hiányoznak az eredeti, áttörő ötletek és gyengébbek a kritikus gondolkodásmódban.

Adat és tudás
A változás már e téren is szembeszökő. Az elmúlt 10-15 évben gyakorlatilag minden információhordozó, amely eddig fizikai formában létezett, digitális adattá lett. A dokumentumok, könyvek, hangok, zene, kép és film, sőt, újabban már a pénz is tárolható, megosztható elektronikus formátumban. Mi több, a háromdimenziós nyomtatóknak köszönhetően a tárgyak is digitalizálhatók, a szenzoros adatgyűjtés révén pedig a fizikai környezet változásaiból lesznek elektronikus adatok.

Ebben az új világban az adat új természeti erőforrás lesz, aminek viszont éppen a bősége fog nehézségeket okozni. Az adat ugyanis nem egyenlő az információval, az információ pedig a tudással: ehhez rendszerezni, feldolgozni és értelmezni kell a begyűjtött adatokat.

Az informatika végső célja is ennek a tudásnak a kinyerése lesz. A vállalati rendszerek a jövőben nem az alkalmazások körül lesznek felépítve, hanem fordítva: az információ fogja meghatározni magát a rendszert. Korábban azért keletkeztek az alkalmazások, hogy adatokat generáljanak. Most azonban az adatok már rendelkezésre állnak, így elsősorban arra valók az alkalmazások, hogy feldolgozzák, értelmezzék azokat.

Sokak szerint ez is jelzi, hogy eljött a számítástechnika (és nem a számítógépek!) harmadik generációja. Az 1900-as évek elejét az egyszerű számítások elvégzésére alkalmas tabuláló rendszerek uralták; az 1950-es években beléptünk a programozott érába, ahol strukturált adatokban, gépi nyelvek segítségével kerestünk pontos eredményeket. Most viszont már a kognitív rendszerek ideje jön: a legkülönfélébb adatok között a természetes nyelvet használva igyekszünk valószínűségeket feltárni az ismétlődő jelenségek, mintázatok vagy éppen anomáliák felderítésével.

Rendszerek metszéspontjai
Az új korszak a nagyvállalati informatikai rendszerek architektúrájára is hatással lesz. Ma a tipikus vállalati informatikai megoldás nagyjából úgy épül fel, hogy a középpontjában az alaptevékenységet támogató rendszer áll. Ezt egészítik ki egyéb, részfeladatokra szakosodott, nemegyszer utólag beépített, az új technológiákat hasznosító alrendszerek: a számítási felhő, a mobil és közösségi technológiák, a biztonság és nem utolsósorban a Nagy Adat és annak elemzése.

Az új technológiák és alkalmazásuk azonban már elért arra a szintre, hogy szinergiáik exponenciálisan gyorsuló üzleti hatást váltanak ki. Az IBM több mint 2000 céget bevonó felmérése és az eredmények elemzése után felvázolta, hogy milyen lehet a holnap innovatív, az új technológiákat organikus módon felhasználó nagyvállalata.

Három alaprendszer alkotja majd a nagyvállalati informatika gerincét. Az egyik a mai központi, az alaptevékenységet támogató rendszerek utódja lesz, a „system of record”: a kor követelményeihez igazítva. A második alaprendszer, a „system of insight” a mai adatelemző megoldásokból nő ki, ennek feladata a mélyebben rejlő, nem magától értetődő összefüggések feltárása a rendelkezésre álló adatvagyonból, és ezen összefüggések hasznosítása a versenyelőny növelésére. Végül a harmadik alaprendszer a jelenlegi mobil és közösségi alkalmazásokat váltja fel („system of engagement”): az utóbbi években kialakult és fontossá vált kommunikációs csatornák kihasználása lesz a feladatuk az ügyfelekkel és a dolgozókkal való hatékonyabb kapcsolattartásban. Rendkívül lényeges, hogy a három rendszer nem egymástól függetlenül, külön silókban működik, hanem egymással részleges átfedésben úgy, hogy mindegyiknek van a másikkal közös halmaza. Ezek a metszetek, érintkezési pontok lesznek a vállalati innováció legfontosabb területei.

A három, egymáshoz is kapcsolódó alaprendszert pedig beborítja a számítási felhő, amely mindezeknek megfelelő kapacitást, sebességet és gazdaságos működést kínál. Végül pedig az egészet beborítja a teljes körű intelligens biztonság, amely nem az egyes alkalmazásokat, hanem a teljes rendszert védi a fenyegető veszélyek, a kifinomult támadások ellen.

D-generációs vállalatok
Hogyan működik egy ilyen vállalat? Több ismérv is jellemzi az adatban gazdag, az analitika által vezérelt vállalatokat.

Az egyik legfontosabb, hogy nemcsak rendelkeznek elemzőrendszerekkel és -képességekkel, de azokat használják is: a folyamatokat és a döntéseket megfelelő analitikák támogatják. Ezek az elemzések nem egy forrásra támaszkodnak és nemcsak a múltat vizsgálják: komplex, strukturált és strukturálatlan adatokat is hasznosítanak, és előrejelzéseket is tesznek. Nem félnek attól sem, hogy az elemzéseket a felhőben végezzék el, akár saját adataikon is. A stratégia kialakításába aktívan bevonják a mobil és közösségi csatornákon elért ügyfeleket is.

Ami nélkül pedig ez az egész nem működhetne: nemcsak a technológián változtatnak, hanem a vállalati kultúrán is.

A cikk eredetileg az it-business magazinban jelent. meg.
As an Opinion Leader his personal objective is to burn pictures in people’s mind via metaphors and visual stories in order to transform them into future e-Leaders, who understand technology evolution and the adaptation to everyday business environment with main emphasis on the human aspect and the personalised motivation.
 
 
 
Véleményvezérként elsődleges célja, hogy képeket rögzítsen az emberek fejébe metaforák és vizuális történetek segítségével annak érdekében, hogy e-Vezetőkké formálja őket, olyan emberekké, akik megértik a technológia fejlődését és képesek megfelelően adaptálni azt a mindennapos munkakörnyezetben kiemelt hangsúlyt fektetve az emberi oldalra és a személyre szabott motivációra.
 
 
Ως διαμορφωτής της κοινής γνώμης ο προσωπικός του στόχος είναι να χαράξει εικόνες στο μυαλό των ανθρώπων με τη χρήση μεταφορών και οπτικών ιστοριών, προκειμένου να μετατραπούν σε μελλοντικούς διευθύνοντες που κατανοούν την εξέλιξη της τεχνολογίας και την προσαρμογή της στο καθημερινό επιχειρηματικό περιβάλλον, με κύρια έμφαση στον ανθρώπινο παράγοντα και τα εξατομικευμένα κίνητρα.