Mi köze van ludas Matyinak a korszakváltó technológiákhoz?

Friday, September 2, 2016

Az előző évszázadban minden komolyabb technológiai fejlődés több évtizedes hatással volt az üzleti világra. Egy új és egyben nagyon izgalmas korszak, az úgynevezett kognitív rendszerek korszaka küszöbén állunk és még csak nem is sejtjük, hogy milyen hatással lesz az üzleti világra. Ma még azt sem tudhatjuk biztosan, hogy milyen készségekre, milyen tudásra lesz majd szükségünk, és mely szakmák lesznek azok, amelyek elavulnak vagy meg is szűnnek a következő években. Egy dolog azonban biztos: a technológia fejlődése a gazdaság minden szereplőjét átalakításra készteti majd, az új hajtóerő pedig az adat lesz.

Nem kell ettől megijedni, a hajtóerők folyamatosan változnak. Például egy 14. századi lovag egész életében nem találkozott annyi információval, mint mi egyetlen nap alatt. De akkor mi volt a legfőbb hajtóerő a Százéves Háború idején (1337-1453)? A válasz egyszerű: a lúdtoll. Egészen pontosan, az állatonként rendelkezésre álló 6 darab szárnytoll volt minden király számára a legértékesebb eszköz. Akinek sok ilyen tolla volt, az sok nyilat tudott készíteni; sok nyíllal pedig csatákat – sőt végső soron háborúkat – lehetett nyerni. Akkoriban a libatoll adóként is megjelent. Lehetett a királynak sok-sok aranya, a nyilaihoz nem tudott több tollat venni, mint ahány lúdja volt. A témát kutató angol történész, a Quora weboldal publicistája Stephen Tempest úgy vélte, hogy a centralizált, állami ellenőrzés alatt álló termelés a 14. század egyik legfontosabb vívmánya volt. A nyilak legnagyobb raktárhelyisége maga a Londoni Tower volt, ahol 1360-ban több mint 500 000 darabot tároltak. Egy másik következménye az volt, hogy új munkák jelentek meg: a sok ludas Matyi mellett például sokan foglalkoztak azzal, hogy a csaták után összegyűjtötték a holttestekből a még használható nyilakat.

Minden korszaknak megvan a maga hajtóereje, a mostani időszaké pedig nem vitás, hogy maga az adat. A korszakváltó technológiáknak, mint pl. a számítási felhő, a közösségi és a mobil alapú technológia, illetve az analitikai és kognitív képesség fejlődésének köszönhetően a nagyvállalati informatikai rendszerek is alapvetően át fognak alakulni. Manapság a legtöbb vállalat e korszakváltó technológiákat maximum szatellit módban használja a létező központi rendszer köré építve és kis lépésekben próbálják megváltoztatni a létező informatikai rendszereit. Sajnos ezen megközelítésnek köszönhetően a vállalatok nem tudják kihasználni az új technológiák szinergiáit, illetve azok együttes hatását, amely exponenciális eredményt gyakorolhat az üzlet jövőére. Az új korszak vállalatai, az úgynevezett D- Generációs vállalatok adatban gazdag és üzleti analitika által vezérelt működésre térnek át. Természetesen továbbra is szükség lesz rögzíteni a tényeket, így a központi rendszerek elsősorban nyilvántartó rendszerek szerepét fogják betölteni. Az analitikai, elemző és kognitív rendszerek segítik majd az üzlet tisztánlátását és támogatni fogják a gyors és hatékony döntéshozatalt. Ahhoz, hogy ezt meg tudják valósítani nem csak a múltban keletkező, központi rendszerben található adatra építik a jövőt, hanem több forrásból, strukturált és strukturálatlan adatokból komplex elemzések mentén próbálják meghatározni az irányt, olyan rendszerek segítségével, amelyek képesek tanulni, érvelni, de akár természetes nyelven kommunikálni is. A vállalatok manapság már nem félnek attól, hogy egy adott analitikai elemzést a felhőben végeznek el aktívan bevonva a mobil és közösségi csatornákon keresztül magát az ügyfelet is, kikérve a véleményét vagy reagálva a konkrét igényeire.

Nem kis változásról van itt szó, a változáshoz nem elég egyszerű evolúciós lépéseket tenni, hanem forradalmian kell hozzányúlni az informatikai rendszerekhez. És ez talán a könnyebb feladat ami még ennél is nehezebb az a vele járó nélkülözhetetlen kultúraváltás és az új készségek és képességek kifejlesztése. Igen nehéz ma megmondani, hogy ki lesz a jövő ludas Matyija.

The english version of the article was first published in Budapest Business Journal (here)

As an Opinion Leader his personal objective is to burn pictures in people’s mind via metaphors and visual stories in order to transform them into future e-Leaders, who understand technology evolution and the adaptation to everyday business environment with main emphasis on the human aspect and the personalised motivation.
 
 
 
Véleményvezérként elsődleges célja, hogy képeket rögzítsen az emberek fejébe metaforák és vizuális történetek segítségével annak érdekében, hogy e-Vezetőkké formálja őket, olyan emberekké, akik megértik a technológia fejlődését és képesek megfelelően adaptálni azt a mindennapos munkakörnyezetben kiemelt hangsúlyt fektetve az emberi oldalra és a személyre szabott motivációra.
 
 
Ως διαμορφωτής της κοινής γνώμης ο προσωπικός του στόχος είναι να χαράξει εικόνες στο μυαλό των ανθρώπων με τη χρήση μεταφορών και οπτικών ιστοριών, προκειμένου να μετατραπούν σε μελλοντικούς διευθύνοντες που κατανοούν την εξέλιξη της τεχνολογίας και την προσαρμογή της στο καθημερινό επιχειρηματικό περιβάλλον, με κύρια έμφαση στον ανθρώπινο παράγοντα και τα εξατομικευμένα κίνητρα.