Okosítsuk az egyetemeket!

2013.09.11.
 

Egyre többen látják be, hogy ha nem újul meg a magyar felsőoktatás, akkor oda a versenyképesség. Téved, aki attól fél, hogy egy rakás pénzt kell beletolni a fejlesztésbe. Nem pénz, hanem más szemüveg kell az átalakuláshoz, mert ki tanul ma papírjegyzetből!?

Eléggé meghatározza a hallgatók tanuláshoz való viszonyát az informatika jelenléte az egyetemeken, főiskolákon. Sajnos, az oktatástechnológia általában a változások mögött kullog. Az oktatók nagy része meg van győződve, hogy gyengül a diákok tudása. Valójában a mai hallgatók másképp tudnak, mint a régiek, úgyhogy a fejükbe másképpen kellene belecsöpögtetni a tudást, mint korábban. Okosabban, több csatornán. Kreatívan kell élni az informatika lehetőségeivel. Hiszen ha az előadáson a diákok jó része fészbúkozik, miért ne nyomná a tanár is az anyagot a timeline-ján?

Ebben is fontos a mérték
Ne vigyük azonban túlzásba a virtualizálást. A személyes kapcsolatokat, a személyes varázst, a szemináriumok légkörét semmiféle digitális kütyü nem tudja helyettesíteni. Legfeljebb kiegészíti.

Ezért a legjobb, ha hatékonnyá, nyitottá, sőt mi több, okossá (netán bölccsé?) tesszük az egyetemet. Olyan többcsatornás oktatási fórummá kell varázsolni, ahol az internet- és kütyüfüggő diákok lételemükbe kerülhetnek. Ezt a szükségszerűséget többen is (oktatók és piaci szereplők) felismerték, s megalakították az Okos Egyetem Munkacsoportot.

Felületes multitasking
Több tényező is beleszól a jövő oktatásába – magyarázza Georgiu Achilles, az IBM Magyarország vezető tanácsadója, aki közreműködő munkatársaival cége belső oktatásainak tapasztalatait is beemelte az új oktatási koncepcióba.

Ilyen tényező, hogy a diákok élnek-halnak a technológiáért. Online közösségeket alkotnak, habzsolják a digitális tartalmakat. Figyelmüket jellemzően csak rövid időre és a sok inger miatt felületesen koncentrálják. Információfeldolgozásukra az osztott fókusz jellemző, azaz cikáznak az információs csatornák között. Ezeket a sajátosságokat bizony mind a tananyag előállításában, mind a tanítási folyamatban figyelembe kell venni.

A diákok örülnének az egyéni tanulási pályának is. A hallgatók közötti különbségek ugyanis úgy hidalhatók át, ha a diákot egyénre szabott oktatással kínálják meg. Itt aztán olyan ütemben halad, ahogy akar. A diákok továbbá projektekhez kapcsolt, változó összetételű tanulói csoportokban végezhetik el feladataikat. A verseny és a rövid határidők kifejlesztik az önálló problémamegoldás képességét.

Vigyázat, mérnek!
A hallgatók új oktatási módszerekre is felkészülhetnek. Ilyen például a vegyes tanulás (blended learning). El kell felejteni a hagyományos tantermi frontvonalakat, helyettük a távoktatás, a csoport- és projektmunka, a beszámolók lesznek az uralkodóak. Erre a stílusra az oktatói kart is fel kell készíteni. A diákokat pedig arra, hogy mérni fogják őket. Na, nem zavaróan, nem külön feladatként. Az oktató arra lesz kíváncsi, hogyan zajlik a tanulás, az emlékezés, mi gátolja vagy segíti ezeket a folyamatokat.

Az online tanulási kapcsolatban az oktató olyan „ravasz” villámkérdéseket szőhet bele az anyagba, amelyek megmutatják, mennyire telepedett meg az információ a hallgató agyában.

A hallgatókról ily módon sok gyűlik össze, ez segíthet haladásuk folyamatos nyomon követésében. Az elemzésre pedig ott vannak a big data technológiák.

Mobilokat bekapcsolni!

Ma az oktató az órán nem a telefonok ki-, hanem bekapcsolását kéri a hallgatóktól. A többcsatornás oktatás miatt a közösségi oldalak felértékelődtek a tanárok szemében. Persze, nem az üzizés, az esti randi megbeszélése a cél. Hanem az, hogy a tananyagot átadják a diákoknak, vagy projekteken dolgozzanak együtt – mondja Veszelszki Ágnes, az ELTE nyelvész oktatója. Például egy zárt csoportban a gamification eszközeivel aktív közösségi munkára lehet ösztönözni a tagokat. Ez a munka végbemehet az előadás előtt, után vagy közben a Facebookon. Az oktató virtuális feladatokat ad ki, amelyek gyors elvégzését pontokkal jutalmazza.

Hatékony mód lehet a kötelező olvasmány feldolgozása úgy, hogy a diákoknak egy mű szereplői nevében fiktív profilt kell regisztrálniuk, s ezen különféle gyűjtőmunkát végeznek. A kapott pontok beleszámítanak a félévi értékelésbe. Ki ne akarna jobb jegyet (akár virtuális) indexébe?

Divatba jöttek az interaktív táblák is a pedagógusképzésben. Ezeken nemcsak az oktatók adnak ki feladatokat a szemináriumokon, hanem a hallgatók is összeállíthatnak szimulációs csoportfeladatokat.

Nyílt „bombázás”

Az okos egyetemhez a Szegedi Egyetemen a nyitott egyetem koncepciója felől közelítenek. Ez azt jelentené, hogy a hallgatóknak szóló rendes tananyag mellett a 16–18 éves korosztály is kapna ismereteket. Ezzel könnyebb dolguk lenne a felvételire való felkészülésben. A másik vége a dolognak az élethosszig való tanulás, azaz a végzett hallgatók időről időre visszamennének az egyetemre – mondja Viskolcz Béla tanszékvezető főiskolai tanár. Természetes a tananyagok digitális közzététele, s az ehhez kapcsolódó online konzultáció.

Hatékony lehet az online csatornák bevetése úgy is, hogy a hallgatók bizonyos időszakokban kérdésekkel bombázzák a tanárt telefonon – vagy a Facebookon. Az oktató pedig, amikor a diákok a neten lógnak, gyorskérdéseket tehet fel, s a három leggyorsabb válaszadó jutalompontokat kaphat. Ez akár még arra is sarkallhatja a diákokat, hogy többet tanuljanak, mint a normál formában

Ezek a képzési formák nem egyenlők a távoktatással. Alapvetően a személyes kapcsolaton alapulnak. Ugyanakkor még nem világos, mi az optimális arány a közvetlen és a közvetett kapcsolattartás között.

A nyílt egyetemi képzés célja nem feltétlenül az, hogy a hallgató diplomát kapjon. A fontos inkább az, hogy a kurzusok végén a diákok megfelelő alaptudásra és ennek használatára tegyenek szert. A legjobb eljárásokat viszont minden további nélkül be lehet építeni az akkreditált tananyagba.

Az interjú eredetileg az it-bridge magazinban jelent meg.
As an Opinion Leader his personal objective is to burn pictures in people’s mind via metaphors and visual stories in order to transform them into future e-Leaders, who understand technology evolution and the adaptation to everyday business environment with main emphasis on the human aspect and the personalised motivation.
 
 
 
Véleményvezérként elsődleges célja, hogy képeket rögzítsen az emberek fejébe metaforák és vizuális történetek segítségével annak érdekében, hogy e-Vezetőkké formálja őket, olyan emberekké, akik megértik a technológia fejlődését és képesek megfelelően adaptálni azt a mindennapos munkakörnyezetben kiemelt hangsúlyt fektetve az emberi oldalra és a személyre szabott motivációra.
 
 
Ως διαμορφωτής της κοινής γνώμης ο προσωπικός του στόχος είναι να χαράξει εικόνες στο μυαλό των ανθρώπων με τη χρήση μεταφορών και οπτικών ιστοριών, προκειμένου να μετατραπούν σε μελλοντικούς διευθύνοντες που κατανοούν την εξέλιξη της τεχνολογίας και την προσαρμογή της στο καθημερινό επιχειρηματικό περιβάλλον, με κύρια έμφαση στον ανθρώπινο παράγοντα και τα εξατομικευμένα κίνητρα.