Egyre többen látják be, hogy ha nem újul meg a magyar felsőoktatás, akkor oda a versenyképesség. Téved, aki attól fél, hogy egy rakás pénzt kell beletolni a fejlesztésbe. Nem pénz, hanem más szemüveg kell az átalakuláshoz, mert ki tanul ma papírjegyzetből!?
Eléggé meghatározza a hallgatók tanuláshoz való viszonyát az informatika jelenléte az egyetemeken, főiskolákon. Sajnos, az oktatástechnológia általában a változások mögött kullog. Az oktatók nagy része meg van győződve, hogy gyengül a diákok tudása. Valójában a mai hallgatók másképp tudnak, mint a régiek, úgyhogy a fejükbe másképpen kellene belecsöpögtetni a tudást, mint korábban. Okosabban, több csatornán. Kreatívan kell élni az informatika lehetőségeivel. Hiszen ha az előadáson a diákok jó része fészbúkozik, miért ne nyomná a tanár is az anyagot a timeline-ján?
Ebben is fontos a mérték
Ne vigyük azonban túlzásba a virtualizálást. A személyes kapcsolatokat, a személyes varázst, a szemináriumok légkörét semmiféle digitális kütyü nem tudja helyettesíteni. Legfeljebb kiegészíti.
Ezért a legjobb, ha hatékonnyá, nyitottá, sőt mi több, okossá (netán bölccsé?) tesszük az egyetemet. Olyan többcsatornás oktatási fórummá kell varázsolni, ahol az internet- és kütyüfüggő diákok lételemükbe kerülhetnek. Ezt a szükségszerűséget többen is (oktatók és piaci szereplők) felismerték, s megalakították az Okos Egyetem Munkacsoportot.
Felületes multitasking
Több tényező is beleszól a jövő oktatásába – magyarázza Georgiu Achilles, az IBM Magyarország vezető tanácsadója, aki közreműködő munkatársaival cége belső oktatásainak tapasztalatait is beemelte az új oktatási koncepcióba.
Ilyen tényező, hogy a diákok élnek-halnak a technológiáért. Online közösségeket alkotnak, habzsolják a digitális tartalmakat. Figyelmüket jellemzően csak rövid időre és a sok inger miatt felületesen koncentrálják. Információfeldolgozásukra az osztott fókusz jellemző, azaz cikáznak az információs csatornák között. Ezeket a sajátosságokat bizony mind a tananyag előállításában, mind a tanítási folyamatban figyelembe kell venni.
A diákok örülnének az egyéni tanulási pályának is. A hallgatók közötti különbségek ugyanis úgy hidalhatók át, ha a diákot egyénre szabott oktatással kínálják meg. Itt aztán olyan ütemben halad, ahogy akar. A diákok továbbá projektekhez kapcsolt, változó összetételű tanulói csoportokban végezhetik el feladataikat. A verseny és a rövid határidők kifejlesztik az önálló problémamegoldás képességét.
Vigyázat, mérnek!
A hallgatók új oktatási módszerekre is felkészülhetnek. Ilyen például a vegyes tanulás (blended learning). El kell felejteni a hagyományos tantermi frontvonalakat, helyettük a távoktatás, a csoport- és projektmunka, a beszámolók lesznek az uralkodóak. Erre a stílusra az oktatói kart is fel kell készíteni. A diákokat pedig arra, hogy mérni fogják őket. Na, nem zavaróan, nem külön feladatként. Az oktató arra lesz kíváncsi, hogyan zajlik a tanulás, az emlékezés, mi gátolja vagy segíti ezeket a folyamatokat.
Az online tanulási kapcsolatban az oktató olyan „ravasz” villámkérdéseket szőhet bele az anyagba, amelyek megmutatják, mennyire telepedett meg az információ a hallgató agyában.
A hallgatókról ily módon sok gyűlik össze, ez segíthet haladásuk folyamatos nyomon követésében. Az elemzésre pedig ott vannak a big data technológiák.
Nyílt „bombázás”
Az okos egyetemhez a Szegedi Egyetemen a nyitott egyetem koncepciója felől közelítenek. Ez azt jelentené, hogy a hallgatóknak szóló rendes tananyag mellett a 16–18 éves korosztály is kapna ismereteket. Ezzel könnyebb dolguk lenne a felvételire való felkészülésben. A másik vége a dolognak az élethosszig való tanulás, azaz a végzett hallgatók időről időre visszamennének az egyetemre – mondja Viskolcz Béla tanszékvezető főiskolai tanár. Természetes a tananyagok digitális közzététele, s az ehhez kapcsolódó online konzultáció.
Hatékony lehet az online csatornák bevetése úgy is, hogy a hallgatók bizonyos időszakokban kérdésekkel bombázzák a tanárt telefonon – vagy a Facebookon. Az oktató pedig, amikor a diákok a neten lógnak, gyorskérdéseket tehet fel, s a három leggyorsabb válaszadó jutalompontokat kaphat. Ez akár még arra is sarkallhatja a diákokat, hogy többet tanuljanak, mint a normál formában
Ezek a képzési formák nem egyenlők a távoktatással. Alapvetően a személyes kapcsolaton alapulnak. Ugyanakkor még nem világos, mi az optimális arány a közvetlen és a közvetett kapcsolattartás között.
A nyílt egyetemi képzés célja nem feltétlenül az, hogy a hallgató diplomát kapjon. A fontos inkább az, hogy a kurzusok végén a diákok megfelelő alaptudásra és ennek használatára tegyenek szert. A legjobb eljárásokat viszont minden további nélkül be lehet építeni az akkreditált tananyagba.